"Arról,hogy nem beszélsz rólam, még nem vagyok halott. Élek és félek s egyedül vagyok. Látom,hogy kék az ég, s érzem a szelet. De már semmi sem olyan jó, mint akkor veled. Attól,hogy sírok,még nem vagyok gyenge. Élvezd,hogy kínzol, s ebbe halok bele. Szorít az idő bár tudom, hogy elkéstem.1 hónap van még s meghal bennem minden. S bárcsak én is meghalnék. Felvágott erekkel fekszem az ágyadon,de Te nem szólsz semmit,csak otthagysz…"
" Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha,remény,csalódás, küzdelem,bukás sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni: ez az Élet. "
" Szeretnélek szeretni de te nem hagyod, a szíved ajtaját előttem zárva tartod. Remélem ez az ajtó egyszer kinyílik és a bánatom egyszer s mindenkorra elmúlik."
" Fáj a szívem és nem értem,hogy miért van. Amiben eddig biztos voltam, mára már bizonytalan. Szívem dobog egy szívért, de már nem tudja, hogy a szív ugyanazt érzi-e még? Pici szívem akkor lenne boldog, ha tudná az a szív érte dobog. De ha mégsem így van, akkor is jó volna, ha tudná nem kínozná magát. Csak meghalna árván."
" Soha ne feledd, nem vagy egyedül. Minden gondolatom hozzád menekül. Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.